„Úgy érzem megfojtasz. Ha valahova nélküled megyek, azt hiszed nem szeretlek. ”
„Bárcsak mindig együtt lennénk és mindent megoszthatnék veled.”
Bizalmatlanság, féltékenység, fojtogató közelség, gyakori veszekedések.
A partnerhez való túlzott ragaszkodás leggyakrabban a kapcsolat létrejötte után szokott nehézséget okozni. A párkapcsolat fejlődésének első szakaszát szimbiózisnak nevezzük. Ekkor a pár érzelmeitől, vágyaitól fűtve szinte összeolvad, nem létezik „te” és „én”, csak a közös „mi”. Ilyenkor feltételek nélkül elfogadják a másikat, nincsenek egyéni különbségeik, az egymás iránti érzelmek elfedik őket. Ezt a differenciálódás szakasza követi, amikor előtérbe kerülnek az egyéni különbségek, az eltérő vélemények. Ezt a hétköznapi nyelvben összecsiszolódásnak nevezzük.
A partnerhez való túlzott ragaszkodás több okból is létrejöhet:
- a pár két tagja eltérő szakaszban van; egyikük még a szimbiózisra vágyik, míg a másik differenciálódni, tudatos módon szeretné összehangolni a kapcsolatot,
- a ragaszkodó fél nem szeretne kilépni a szimbiózisból, ahol feltétel nélkül elfogadják,
- még nem alakult ki a feltétlen bizalom a másik felé, ezért csak a másik fél közelében tudja aggodalmát, bizonytalanságát enyhíteni,
- attól való félelem, hogy elhagyják, ha érzelmileg távolabb kerülnek tőle,
- rossz családi, koragyerekkori tapasztalatok az elfogadásról.
Azok a személyek, akik túlzottan ragaszkodnak partnerükhöz, sokszor úgy tudják enyhíteni az elhagyástól való félelmüket, ha mindig partnerük közelében vannak, vagy ha mégis távolabb kényszerülnek tőle, úgy érzik a másik ezt azzal a szándékkal teszi, hogy már nem szereti őket.
A túlzott összefonódás félelmet és ellenállást válthat ki a partnerből, mert attól tart elveszíti önmagát, saját céljait, vágyait. Ilyenkor a párkapcsolati működés úgy alakul, hogy a ragaszkodó fél egyre több időt akar tölteni párjával, aki ezt túlzottnak érzi, ezért a megpróbál eltávolodni (pl. baráti találkozások, gyakoribb családlátogatás…stb.). Ez azonban csak tovább növeli félelmét a ragaszkodó párnak, aki ettől még inkább közel akar maradni. Ez az ördögi kör aztán gyakran a kapcsolat ellehetetlenüléséhez és felbomlásához vezet.
A párterápia során legfőképpen a pár egyéni igényeinek felszínre segítése a cél úgy, hogy azt ne érezze sértésnek a másik fél. Ezek mentén legtöbbször előkerülnek olyan hiedelmek, amelyek befolyásolják az illető viselkedését, noha alaptalanok. Amennyiben ezek a rejtett félelmek hosszú időn át irányítják a párkapcsolat működését, úgy az nehézkessé, görcsössé, feszültté válhat, míg végül a két fél elvárásával ér véget.
Ha úgy érzi a fenti leírásban felismeri partnerkapcsolatának nehézségeit, bizalommal forduljon hozzánk. A párterapeuta segítségével az alaptalan hiedelmek feloldhatóak és a párkapcsolat egészséges módon tud tovább fejlődni. Minden ember képes harmonikus és bizalomteli kapcsolatot kialakítani, de néha szükség van egy külső segítségre ennek eléréséhez. Mindenkinek joga van bizalomteli kapcsolatban élni, mert így válhat élete teljessé, de az ahhoz vezető út sokszor nehéz. Ismerje fel ha saját erejük már nem elég a problémák megoldásához, és vegye kezébe párkapcsolatának irányítását. Szakembereink tudása és több éves tapasztalatai a biztosítékok arra, hogy Ön is képessé válhat párjával közösen megoldást találni.