Serdülőkor

Dr Vekerdy Tamás szavaival élve „Átmenetileg zárva”

Ez a felirat jól példázza a kamaszkor lényegét. A lázadás az örök nem időszaka. A kamasz folyton veszekszik, ellenáll! Soha semmi nem jó, úgy ahogy azt a legtöbb, de főleg a szülő mondja, még akkor sem, ha tényleg igaza van. Mert a kamaszkor lényege ez! És tegye is ezt! Alakítsa ki saját véleményét, találja meg saját útját a világba, ismerje meg magát!

Sok szülő számára ez az időszak a túlélés időszaka. Sok feszültség, idegesség konfliktus ideje.

És valóban nem könnyű átvészelni. De a normális kamaszkor része. Az eddig tanultak megkérdőjelezése, kivenni belőle azt, amit fontosnak tartunk és eldobni azt, amire nincs szükségünk. Egyfajta leltár, szelektálás.

Ez az időszak nemcsak a szülő, de a gyerek számára is megterhelő. A hormonális és testi változások mellett meg kell küzdenie a benne dúló feszültségekkel, helyére kell tenni zavaros érzéseit. Egy bonyolult és nehezen érthető világban mely számára idegen, sötét és félelmetes meg kell találnia saját útját. Meg kell küzdenie a szülői és a kortársi elvárásokkal. Be kell illeszkednie úgy, hogy közben maga sem tudja hová szeretne tartozni.

Semmiképpen nem javasolt a túlzott szigor, mert az visszacsap! Támaszkodni kell arra, amit addig tettek a gyermekért. A nevelésük nem volt hiábavaló, és ha azt is érzik a gyerek eltávolodott vissza fog térni!

Türelemmel, megértéssel ugyanakkor határozott elvárásokkal ez az időszak is jól végződhet.

Több esetben is találkoztam olyan helyzettel ahol a szülő örömmel jelezte, hogy az ő gyereke nem lázad. Nos, ez nem jó! Mert ha a serdülőkorban nem teszi, majd megteszi később!

A serdülőkor három legfontosabb feladata:

  1. Szülőkről való fokozatos érzelmi leválás, elszakadás 
  2. A szexuális szerep személyiségbe való beépítése, az „új” identitás kialakítása és stabilizálása
  3. A jövőbeli társadalmi szerepre való szocializáció (pályaválasztás, társadalmi normák beépítése a személyiségbe)

A problémák több területen is kifejeződhetnek:

  • Szélsőséges, provokatív viselkedés.
  • Durva, sokszor akár pimasz, elutasító viselkedés (melyben megjelenik a küzdelem az énhatárokkal; az énvédelemmel kapcsolatban. Ennek eszköze az agresszió).
  • Túlzott veszélykeresés, csavargás.
  • Testi elhanyagoltság (hátterében többnyire a testi változások elfogadásának nehézsége áll, de lehet szembemenés a társadalmi normákkal is.)
  • Meghökkentő jelvények, küllem, öltözködés (ebben a kiválasztott csoporthoz való tartozás is kifejeződik).
  • Szélsőséges csoportokhoz való csatlakozás (lehet a lázadás kiélezett formája, de utalhat családi problémákra is).

A serdülőkor sok szélsőséges hangulati, érzelmi, indulati megnyilvánulással jár. A szélsőséges viselkedés tartóssága vagy megmerevedése komolyabb elakadást jelez.

Serdülőkori vészjelek (M. Laufer)

  1. Gyerekes: gyermekkori attitődhöz való ragaszkodás, félelem a felnőtté válástól.
  2. Merev, túlkontrollált viselkedés: spontán megnyilvánulásoktól, saját gondolatoktól való szorongást jelez.
  3. Kortárs kapcsolatok elégedetlensége: kisebbekkel vagy nagyobbakkal teremt kontaktust, kortársak között magányos, visszahúzódó.
  4. Túlzott kötődés a szüleihez: a leválási folyamat nehézségét jelzi.
  5. Érzelem nélküliség, közömbösség: olyan helyzetekben, melyek másokat intenzíven megérintenek.
  6. Problémás, irreális jövőre irányultság: nem érdekli a jövője, hárítja a kérdéseket, vagy irreális tervei vannak (önismeret, önreflexió elégtelensége).
  7. Képzelet és valóság bizonytalan elkülönítése: szenzitív túlértékelés, gyanakvó, bizalmatlan attitűd lehet a háttérben; de a több szempontból való értékelés hiányát is jelezheti.
  8. Félelemkeltő gondolatok, fantáziák túlzott megjelenése.
  9. A cselekedetek, gondolatok idegenné válása: saját akaratától függetlennek éli meg, amit csinál. Amennyiben ez gyakorivá válik, úgy ez pszichózis előfutára lehet.

A serdülőkorban megjelenő leggyakoribb nehézségek:

  • Indentitáskrízis

A képzelet és valóság összemosódik, nagyfokú érzelmi, hangulati, affektív labilitás és nyugtalanság jelentkezik. Visszahúzódóvá válik, magába zárkózik. A külvilág felé passzívnak mutatkozik, beilleszkedési nehézségei lehetnek.

Derealizációs, deperszonalizációs gondolatok, olykor kényszeres megnyilvánulások jelentkezhetnek- Gyakori, hogy a vágyott szerepek és a valós pozíció közti ellentmondása elviselhetetlen számára - a magányos kamasz öngyűlölővé válhat - gyakran párosul párkapcsolati kudarcokkal.

  • Teljesítménykrízis

A teljesítmény kritikus mértékű zuhanása gyakori kamaszkorban. A hozzáállást befolyásolja a szülői minta, saját elvárások, motiváció, megküzdési stratégiák színvonala, önértékelés, önbizalom, referenciaszemélyek értékei, a referenciacsoport normái

Az átmeneti teljesítményzavar oka lehet szerepdilemma; dac; félelem a túlzottan sikeres szülővel való azonosulástól; kisebbrendűségi érzés; önértékelési zavar; családi dinamikai zavar…stb.

  • Szociális gátlás

Nem egy konkrét krízis, de azzá válhat, mert a serdülő nem tud beilleszkedni a kortárscsoportba, nem találja a helyét. Állandó meg nem értettség érzése keríti hatalmába, fél, hogy a másik nem elítéli, hogy nevetségessé válik, elpirul. Segítség nélkül szociális fóbia alakulhat ki.

  • Pubertáskori drogfogyasztás (leggyakoribb oka a kíváncsiság és a csoportnormának való megfelelés. A háttérben sokszor van sérült családi kapcsolatrendszer).
  • Szorongásos-depresszív tünetek (serdülőkorban a hangulatingadozások természetesek, de ha hosszabb ideig fennállnak arra, komolyan oda kell figyelni).
  • Evészavarok.
  • Alvászavarok.
  • Szuicid fantáziák, szándék, kísérlet, cselekedet az öngyilkossági kísérleteket.
    Leggyakoribb megnevezett okok: családi kapcsolati zavarok, párkapcsolati problémák, magányosság, iskolai, tanulmányi, önértékelési kudarcok, identitásválság.

    A szuicid veszély jelei: reménytelenség, tartósan levert hangulat, negatív önkép, gyakori öngyilkossági gondolatok, tervezgetés, önsebzések, korábbi kísérletek.

 

Hívjon bennünket, ha készen áll a változásra!