Az iskolába lépés időszaka mind a gyerek, mind pedig a szülő számára nagy lépés. A szülő izgul, hogy vajon jó intézményt talált-e, hogy a gyerek meg fogja-e állni a helyét, menni fog-e a tanulás, be fog-e illeszkedni, és megannyi gondolat fut még végig az agyán.

A gyereknek is egy új helyzet. Szerencsés esetben készül rá, motivált. Most már ő is nagy, hiszen iskolába jár. Új helyzetekkel találja szembe magát. Sokkal kötöttebb és terheltebbek lesznek a napjai. Megfelelési igénye már nem csak a szülő felé irányul, hanem a tanító néni, és kortársak felé is.

Ez a szakasz, a gyerekek által megtapasztalt legkülönfélébb helyzetek, és a saját viselkedésük fölötti kontroll vállalásának az időszaka.

Az új helyzet, új problémák megjelenését is magával hozza. Mivel a teljesítmény kerül előtérbe, sokkal inkább felszínre kerülnek az ezzel kapcsolatos szorongások. A részképesség gyengeségek miatt tanulási nehézség jelenhet meg. De az önértékelési zavar, önbizalomhiány, konfliktuskezelési problémák és a problémahelyzettel szembeni megküzdési nehézségek szintén nagy teret kapnak.

Az iskoláskorban megjelenő leggyakoribb tünetek:

  • Nem szeret iskolába járni, sokszor beteg, szomatikus tünetei vannak.

Ha az iskolába lépéskor jelentkezik, akkor a háttérben szeparációs szorongás állhat, melyről akkor beszélünk, ha a gyermek a tiltakozásnak és a szorongásnak megnyilvánuló jeleit mutatja, ha az anyától illetve a megszokott, környezetétől el kell szakadnia.   

Tünetei

  • Nehezen szakad el a szülőtől.
  • Reggelente rosszkedvű.
  • Gyakran fáj a feje.
  • Hasmenése van.
  • Sír.
  • Folyamatosan csak szülői biztatásra indul el az iskolába.
  • Minden programban, amelyben a szülőtől távol kell lennie, nem akar elmenni.

A háttérben az osztálytársakkal szembeni konfliktus is lehet. Gyakori a csúfolódás, kiközösítés az iskolában. Ez olyan szintet is elérhet, ahol a gyerek már az iskolába járást is elutasítja, és iskolafóbia alakulhat ki.

Emellett tanulási zavar lehetősége is fennáll.

Azonban minden esetben fontos a háttérben lévő okok feltárása!

  • Konfliktus az iskolatársakkal, pedagógusokkal.

A gyerekek életkoruknál fogva is kevésbé tudják hatékonyan megoldani problémáikat, emiatt gyakrabban jelentkezik náluk szorongás, düh, melyet aztán valamilyen módon igyekeznek levezetni. A pontos okok feltérképezése adhat valódi választ a kérdésre, de gyakori a családi problémák, szociális készségek fejletlensége, tanulási zavar a háttérben.

  • Nem barátkozik, túlzottan visszahúzódó, passzív.

Sok gyerek számára nehézség a társakkal való kapcsolatteremtés, szociális készségeik fejletlenek. De szorongásukat, viselkedésüket más is okozhatja például osztálytársakkal kapcsolatos konfliktusok, családon belüli problémák, tanulási zavar.

A szorongás megjelenhet az alábbi módon is:

Tic:

A vázizomzat meghatározott izom csoportjának gyors ismétlődő cél, és szándék nélküli mozgása, a test egy esetleg több részén. A tünetek intenzívebben jelentkeznek szorongásos helyzetben, míg intenzitásuk csökken szorongásmentes helyzetben. A tic erős akarati koncentrációval hosszabb, rövidebb ideig elfojtható, de ez a folyamat a feszültséget növeli, és így a tünetek később előtörnek.

A Tic három típusát különítjük:

  1. Az enyhe átmeneti tic, mely két éves kor után de tizenöt éves kor előtt jelentkezik. Leggyakoribb a szemhéj tic-je. Egyik vagy mindkét szemhéj hirtelen, többször egymás utáni összerándulása.
  2. Krónikus tic: szemhéjon, arcon nyakon, váll körül változó intenzitással jelentkezik. Egy évnél hosszabb ideig fennmarad.
  3. Tourette-szindróma: a motoros rándulások melyek általában a felsőtestem vagy a fejen jelentkeznek. Vokális tic (szövegkörnyezethez nem tartozó önkéntelenül, nem szándékosan kiejtett hangsorok, szavak mely az esetek 60%-ban trágárok, obszcének) társul hozzá

    A tic abból adódik, hogy a gyermek ösztönösen törekszik motoros impulzusainak kielégítésére, azonban a szülei korlátozására a szülői korlátok következtében védekezik is saját törekvéseinek megvalósulása ellen. Ennek következménye a tic-ben megjelenő elindított, majd visszarántott mozdulatban figyelhető meg.

    Ha szülőként észreveszi ezeket a sztereotip mozgásokat, akkor ne figyelmeztesse rá a gyereket, mert a tünetek tudatosítása akadályozza azok megszűntét!

Mindig fel kell térképezni a pontos okokat!

  • Túl mozgékony, figyelmetlen, mással foglalkozik az órán.

A gyerekek sokszor fejletlen idegrendszerrel mennek iskolába, és emiatt a kontroll funkcióik nem működnek megfelelően. Az ilyen típusú gyerekek számára az egy helyben való ülés, a várakozás, a késleltetés nem megy. Figyelmüket nem tudják tartani, még ülve is izegnek-mozognak. Azonban a viselkedés hátterében tanulási nehézség, hiperaktivitás is állhat, de a tehetséges gyerekeknél is gyakran megjelenő tünet.

A pontos okok feltérképezése fontos a megfelelő megoldás érdekében!

Ok lehet az idegrendszer organikus éretlensége:

Napjainkban „népbetegségnek” számít, a gyerekek 25-30 százalékánál jelentkeznek már óvodáskorban, megjelennek a tünetek. Az organikus éretlenségre jellemző tünetek bújnak meg a beszéd problémák jelentős részében, az iskolaéretlen gyerekeknél, a hiperaktív, a magatartás és beilleszkedési zavarnál.

A tünetek mögött az idegrendszer kéreg alatti szabályozó funkcióinak érési zavara, éretlensége, sérülése bújik meg.

Tünetek:

  • Ügyetlen a gyermek mozgása.
  • Hárítja a kapaszkodást, mászást.
  • Elutasítja az egyidejűleg többféle figyelmet, igénylő feladatokat.
  • Extrém ingerkereső magatartás jellemzi (pörgések, lecsúszások, hintázás lehetőségének túlzott keresése).
  • Veszélyérzet hiánya, vagy éppen ellenkezőleg, túlzott óvatosság, félelem.
  • Nehezen tanul meg, vagy nem tud kerékpározni, nem tudja a pedált folyamatosan hajtani.
  • Hárítja az egyensúlyozással járó feladatokat.
  • A sportágak elsajátításában nincs sikerélménye: úszás, korcsolyázás, síelés, küzdősportok.
  • Kerüli a finommozgásokat: nem szeret festeni, rajzolni, gyöngyöt fűzni, legózni, hárítja a szem és a kéz munkájának összehangolását, igénylő feladatokat.
  • Gondot jelent a gombolás, cipőfűzés stb.
  • Megkésett vagy eltérő beszédfejlődés.
  • Rossz térbeli tájékozódás (akár ismerős helyen is eltéved).
  • Könnyen elterelődik a figyelme vagy éppen egy dolognál, hosszan letapad.
  • Nem szeret képeskönyvet nézegetni.
  • Nehezen tanul mondókát, téves ütemben tapsol hozzá.
  • Lehet impulzív vagy agresszív.
  • Gyermek túlzottan csendes vagy visszahúzódó.

Hiperaktivitás

Öt-hat éves kortól diagnosztizálható zavar mely a viselkedésnek három fő területén jelentkezik.

  1. Moratórium.
  2. Impulzivitás.
  3. Figyelem.

A diagnózis felállításához a motorium területén legalább két tünettel kell rendelkeznie:

  1. Megállás nélkül futkározik, a helyiség bútorait rendszeresen mászókának használja.
  2. Képtelen egy helyben ülni.
  3. Ülő helyzetben is izeg-mozog.
  4. Alvás közben is sokat mozog.
  5. Mindig úton van olyan mintha “fel lenne húzva”

Az impulzívítás regisztrálásához három tünet megléte szükséges:

  1. Gyakran előbb cselekszik, mint ahogy gondolkodik.
  2. Kettő feltűnően gyorsan és sokszor vált át egyik cselekvésből a másikba
  3. Feladatait, a munkáját képtelen megszervezni.
  4. Életkorához viszonyítottan túlzottan sok ellenőrzést igényel.
  5. Játékokban, a csoportban nagyon nehezen tudja kivárni, amíg sorra kerül.

A figyelemzavarhoz pedig legalább három tünet megléte szükséges.

  1. Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett.
  2. Gyakran nem figyel oda.
  3. Figyelme könnyen elterelhető.
  4. Képtelen koncentrálni iskolai munkájára vagy más folyamatos figyelmet igénylő feladatra.
  5. Nem tud tartósan játszani egy játékot, illetve egy játékszerrel.

A hiperaktivitásnál a kontroll funkciók gyengesége figyelhető meg, mely az idegrendszer éretlenségéből is adódik.  

A valódi hiperaktívot a minden vagy semmi megnyilvánulás jellemzi, azaz vagy mindig mindenütt megjelennek a tünetek vagy soha sehol.  

Több kutatás is feltételezi, hogy a hiperaktivitás egyik legfontosabb tünete a szabály irányította viselkedés akadályozottsága, és az a tény hogy alig képesek a kérdéseknek, igényeknek, utasításoknak engedelmeskedni.  

  • Motiválatlan, nem tanul.

A motiválatlanságra sokszor azt a választ szoktam kapni, hogy a gyerek lusta. Nos, szerintem nincs lusta gyereke. Mindig van oka annak, hogy ily módon viselkedik a gyerek. A háttérben sokszor tanulási nehézség, szorongás, konfliktus, de akár gyermekkori depresszió is állhat.

Mindig ki kell vizsgálni, hogy mi okozza a gyermek tünetét!

A depresszió

Kedvetlenség, szomorúság olyan emocionális állapot melyet borús önkritikus gondolatok sokasága, valamint csökkent kezdeményező erő és reakciókészség kísér.

depresszió nyomasztó érzés, amely hatalmába keríti a személyiséget, és akadályozza a megszokott életvitel folytatását, a napi rutin feladatok teljesítését.

A depresszió gyermekkorban is előfordul, de nagyon ritkán, és inkább iskoláskorban jelentkezik.

A depresszió tünetei:

  1. Depresszív hangulat, mely csecsemőkorban egyáltalán nem jelenik meg, és gyermekkorban is csak később, kisebb rövidebb időre tört felszínre.
  2. Halál az öngyilkosság vissza visszatérő gondolata. Gyermekkorban is megjelennek a halál és az öngyilkosság gondolatai, de „a jobb lenne, ha nem élnék” „a szüleimnek is sokkal könnyebb lenne, ha meghalnék” tizenéves kor előtt igen ritka. Azonban mindig minden szándékot komolyan kell venni!
  3. A megszokott tevékenységek iránti érdeklődés elvesztése. Sokkal visszafogottabbak, szorongóbak ezek a gyerekek, az addig kedvelt tevékenységet abbahagyják. Ha a gyerek jutalomra, dicséretre, az ajándékra teljesen közömbösen reagál, ezt mindig figyelmeztető jelnek kell tekinteni.

  4. Étvágytalanság, alvászavar.
  5. Pszichomotoros lassulás

    Gyerekkoron belül elsősorban a serdülőkorra jellemző a mozgás lelassulása, hogy az arcvonások nem tükröznek érzelmeket, és gesztusokkal alig találkozunk.

    A depressziós serdülő tartása görnyedt, vállát előre ejti, tekintetét felfelé fordítja, halkan óvatosan beszél, mielőtt egyik kérdésre válaszolna szünetet tart.

    A 12-15 éves depressziós gyerek folyton fáradt, kimerült, az értéktelenség érzése jellemzi. Súlyos önértékelési zavarokkal küzd, a legtöbbször nem tartják elég jónak, okosnak, intelligensnek magukat, de az is előfordul, hogy egyéb adottságaikban, képességeiben fedeznek fel hiányosságot.

  6. gondolkodás akadályozott, döntés és koncentrációs képesség gyengül, emlékezeti zavar jelenik meg.

    Tanítási órán nem tudnak megszabadulni a borús keserű gondolataiktól, így aztán lelki értelemben sokszor nincsenek is jelen. Dekoncentráltak, elvész belőlük minden érdeklődés.

    A depressziós gyermekeknél mindig megfigyelhető a tanulmányi teljesítmény romlása.

  7. Ingerlékenység. Ez a tünet inkább a gyerekkori depresszió esetén jelenik! Rendszerint dependensek, visszahúzódnak szüleiktől, tanáraikkal vagy kortársaik szemben is rendkívül irritábilisek, könnyen haragra gyúlnak, és kezelhetetlenné válnak.

    A gyermekkori depressziós hangulathoz az önértékelési zavarnak, és a teljesítmény romlásnak, mindig meg kell jelennie!

  • Csúfolják, bántják kortársai.

A gyerekek sokszor nagyon kritikusok egymással, gyakoriak a csúfolódások, kiközösítések. Sok gyerek éli meg emiatt az iskoláskort negatívan. Jellemzően hetedik osztályra csökkenek egymás bántásai. A folyamatos bántások önértékelési zavarhoz, magányossághoz, szorongáshoz, iskolafóbiához, táplálkozási zavarhoz stb, de akár depresszióhoz is vezethetnek.

Scroll to Top