Szülőkkel kapcsolatos nehézségek (túlzott beleszólás, idős szülők gondozása)

Szülőkkel kapcsolatos nehézségekFolytonos vita a párom és a szüleim között, úgy érzem választani kell a családom és a szüleim között, folytonos kritizálás a szülők részéről.

Amikor egy új család létrejön (házassággal, összeköltözéssel), a családfők korábbi kapcsolatai átalakulnak, barátaiktól, eredő családjuktól (amelyben felnőttek) érzelmileg távolabb kerülnek, Gyakran ez egy nehéz, konfliktusokkal terhelt szakasz, amelynek többnyire két oka lehet:

  • az új család felnőtt tagjai ragaszkodnak barátaikkal, szüleikkel való kapcsolatukhoz úgy ahogyan azt kialakították,
  • az barátok, eredő család szülei ragaszkodnak a kialakított kapcsolathoz.

A korábbi kapcsolatok nem tarthatóak fenn változatlanul, mert a család megköveteli azt, hogy érzelmileg leginkább felé és nem korábbi kapcsolataink felé forduljunk.

Minden családnak van egy külső határa, ami körbefonja a benne élőket. Ennek az a feladata, hogy megvédje a család tagjait a környezet kedvezőtlen hatásaitól, védelmet biztosítson a benne élőknek. Ezt a család felnőtt tagjai szabályozzák. Háromféle probléma szokott felmerülni ezzel kapcsolatban:

  • a család határai túl merevek: senkit nem engednek belülre, vagy szigorú szabályok vonatkoznak arra, ki-mennyire ismerheti a család belső történéseit. Ilyenkor az alábbi problémák kerülnek elő:
    • tilos bárki másnak a család belső életéről mesélni („nem mesélhetsz semmit el szüleidnek, barátaidnak a nehézségeinkről, mert akkor nem szeretsz”),
    • választani kell a családunk és szüleink között („vagy én, vagy az apád/anyád”),
    • választani kell a család és a barátok között („vagy a barátaiddal leszel, vagy velünk”, „ha továbbra is sokat akarsz a barátaiddal lenni, nem a családodat szereted”),
  • a család határai túl lazák: bárki, beleszólhat a család működésébe, véleményezheti azt, saját hangulatával befolyásolja a család hangulatát. Ezeket a következő problémák jelzik:
    • a családfők úgy érzik nem képesek megfelelni a feléjük irányuló elvárásoknak („bárhogy csinálom, sehogy nem lesz jó az anyámnak/apámnak”),
    • az eredő család meglátogatása kibillenti a családot egyensúlyából („amikor hazamegyünk hozzátok, mindig más leszel és ellenséges velem”),
  • a család határai ambivalensek: időnként lazák, időnként merevek és ezek szabálytalanul váltakoznak („tudnod kellett volna, hogy ezt nem szabad elmondani szüleimnek/szüleidnek”).

Az idős szülőkről való gondoskodás a gyermekek feladata. Sokszor nincs máshogy lehetőség erre, csak úgy ha az idős szülő gyermeke családjához költözik. Ez legtöbbször hosszabb-rövidebb ideig nehézségeket okoz, hiszen egy új családtag érkezik, ami megváltoztatja az addigi működést. A korábban önálló idős szülőnek alkalmazkodni kell gyermekeihez és annak családjához. Mivel az idős emberek nehezebben változnak ez számos konfliktust eredményez:

  • az idős szülő mindig meg akarja mondani hogyan működjön a család,
  • a családfők nem együtt, hanem a gondozott szülőjével akarja megoldani a család problémáit,
  • a házastárs/élettárs nyílt kritizálása az idős szülő előtt,
  • az idős szülő kizárása a család működéséből.

Ezek mögött legtöbbször az áll, hogy az idős szülő nehezen tudja elfogadni, hogy a gyermeke családjában ő nem szülő, gyermekeitől függő szerepbe kerül, korlátozott lehetősége van a család működésébe való beleszólásra.

Ilyenkor nagyon fontossá válik a házastársak nyílt, őszinte kommunikációja, hogy együttműködésük ne bomoljon fel az idős szülő odaköltözésekor.

 

Hívjon bennünket, ha készen áll a változásra!