Főoldal » Gyakori lelki problémák » Pár- és családterápia » Párkapcsolati veszteség, válási krízis

A párkapcsolati veszteség, vagy a válás ugyanolyan gyászfolyamatot indít el bennünk, mint bármely szerettünk halála. Éppen ezért ugyanolyan nehéz feldolgozni őket, főként ha egyedül vagyunk saját fájdalmunkkal. Tovább nehezítheti a helyzetet, ha az eddig párunkra hárult feladatokat magunknak kell továbbvinni.

A párkapcsolati veszteségnek sok formája van: párkapcsolat felbomlása, jegyesség felbomlása, válás, vagy partner elhalálozása. Noha mindegyiknek van egy sajátos jellege, abban közösek, hogy mindegyik esetben úgy érezzük, életünk zsákutcába jutott és társunk elvesztésével a mi fél életünk is odaveszett.

De ennek nem kell feltétlenül így lennie, hiszen egyéniségünk nem szűnt meg létezni, ugyanazok vagyunk, mint addig, csak egy krízisen megyünk át. Éppen ezért legfontosabb az egyéni veszteség feldolgozása, és csak követően tudunk képessé válni arra, hogy újra kezünkbe vegyük életünk irányítását.

A veszteség miatti fájdalom, majd düh kiengedését követően szembe kell néznünk egykori párkapcsolatunkkal és azzal, ahogyan az működött. A párkapcsolat mindig két ember kölcsönös együttműködése, ezért – a társ halálától eltekintve – annak működéséért és megszűnéséért is kölcsönösen felelősök vagyunk. Ez a felismerés minden embernek nagyon nehéz, mert a passzív szenvedő ember helyére egy aktívat állít, aki tetteiért felelősséggel tartozik. Ekkor válik fontossá az, hogy magunknak is meg tudjunk bocsátani. Ameddig nem ismerjük el magunk hibáit, és értékeljük elvesztett társunk erényeit, addig nem lehet továbblépni a boldog élet felé.

Amennyire nehéz ezen végigmenni, annyira felemelő tud lenni az eredménye. A veszteség feldolgozásával, a tapasztalatok megfogalmazásával, a tanulságok levonásával egy újabb út nyílik meg, amelyen már nem a fájdalom, hanem a remény és a hit kísér bennünket. Ekkorra már képesek vagyunk felvállalni ránk hagyott feladatainkat és bízni abban, hogy azokat el tudjuk látni és újra teljes életet tudunk élni.

Amikor a partner elvesztése után sikerül önmagunkat újra kiegyensúlyozottá tenni, képessé válunk a környezet felé fordulni és annak igényeire, elvárásaira, változásaira, jelzéseire reagálni. Amennyiben ezt úgy tudjuk beépíteni, hogy önmagunk harmóniája nem borul fel, újra teljes értékű szülőkké, szeretőkké, partnerekké tudunk válni. Ez vezet tovább a harmonikus élet felé.

Amennyiben párkapcsolati veszteségével úgy érzi nem képes egyedül megbírkózni, kérem forduljon hozzánk bizalommal, és jelentkezzen itt.

Mindenki képes arra, hogy veszteségein túllépve újra teljes és boldog életet éljen, de ehhez néha el kell fogadnunk egy ideiglenes útitársat, aki segít megtalálni a saját utunkat.

Scroll to Top